A textilipar, illetve ezen belül a szőnyeggyártás által használt növényi, vagyis cellulóz alapú anyagokról érdemes tudni, hogy két fő csoportra oszthatóak: lehetnek rostszálak vagy magszálak. A két típus közti különbség, hogy a szálak a növény mely részéből származnak.

Rostszálak

A rostszálak a növények szerkezeti felépítését képező elemek. A rostszálakat feloszthatjuk háncsrostokra, mint a len és a kender, gyümölcsrostokra, mint a kókuszrost, és levélrostokra, mint az agavé. A rostszálak feldolgozása rendkívül sok munkát igényel, mert szét kell választani a rostokat, amik egy-egy sejtkötegnek felelnek meg. A közöttük lévő ragasztóanyagot mechanikai és kémiai oldással el kell távolítani, ezért áztatják és tilolják a lent és a kendert.

Az egyik legnépszerűbb növényi alapanyag a len, amit nagy szakítóereje és rugalmassága mellett a könnyű fehéríthetősége miatt alkalmaz szívesen a textilipar. A legkülönbözőbb szövetek készítésére használják: a könnyű ruházati szövetektől a nehéz műszaki szövetekig. Közkedvelt a háztartási célú felhasználása, így abrosz, szalvéta, lepedő, takaró és persze szőnyeg vagy bútorkárpit is készülhet belőle. A kender és a jutarostokból készülő anyagok ellenállnak a nedvességnek, ezért főként zsákok, csomagoló vásznak és hajókötelek gyártásához használják fel őket. Ezekhez a durva hatású anyagokhoz hasonló szövet az agavéből készülő szizál, amiből például zsineget, spárgát, különféle kötélárukat, de kefét, lábtörlőt, pokrócot és szőnyeget is gyakran készítenek. Érdekes, hogy a szizál fonalból készült kötelek jóval rugalmasabbak a kenderköteleknél.

Magszálak

Magszálaknak azokat az elemi szálakat nevezzük, amik a növények elvirágzása után, a terméseken, a magokon találhatóak. Az ő szerepük eredetileg az, hogy a magokat a szél messzebbre repíthesse. Magszálakat rengeteg növényen találhatunk, de mind közül a gyapot az, amit a textilipar a leggyakrabban és a legnagyobb mennyiségben használ, mert a gyapot magszálai nagyon dúsak. A gyapot magszálaiból készülő anyag a pamut. A pamut könnyen kezelhető, jól megmunkálható anyag, ami antiallergén – ezért gyakran készítenek belőle ruhát. Ahogy más anyagoknál, úgy a pamut esetében is megkülönböztethetünk jobb és rosszabb minőséget a szálak hossza alapján: a friss gyapot, illetve a hosszabb magszálak összesodorva erősebb, jobb minőségű pamutot eredményeznek. A rövidebb szálakból készült fonalak, illetve az újrahasznosított pamut viszont könnyen bolyhos lesz. Azt gondolhatnánk, hogy a növényi alapanyagok felhasználása környezetkímélő, de ez nem mindig igaz. Még akkor is, ha természetes anyagok, növényi fonalat gyártani nem feltétlen környezetkímélő. Például a gyapot termesztése igencsak vízigényes, arról nem is beszélve, hogy a megmunkálás további szakaszai, a mosás és a színezés szintén nagy vízfogyasztással járnak.